Pedagógus révén, különösen, ha osztályfőnök is az ember, évente több alkalom adódik különféle túrák szervezésére az osztályközösség számára. Ezek a túrák van, amikor rövidebbek, esetleg egy-egy tanóra megfigyelésére szerveződnek, de van, amikor hosszabbak, akár egy naposak, vagy lehet, hogy több naposak.
Amikor az én feladatom a szervezés, mindig több szempontot veszik figyelembe. Az első, és nagyon fontos szempont, hogy milyen korúak a gyerekek. A második kérdés, hogy mi a célja a túrának. A harmadik, hogy mennyi idő áll a rendelkezésre, és nem lényegtelen kérdés az sem, hogy mennyi pénzünk van a kirándulásra?
Utolsó túránkat nyolcadik osztályos gyermekeimnek szerveztem év végén, ami egyféle búcsúzásnak is tekinthető, hiszen tudtuk, hogy ilyen keretek között már nem lesz lehetőségünk a kirándulásra, mivel ballagás után mindenki másik iskolában folytatja tanulmányait, másik osztályközösség tagja lesz. Ezért emlékezetessé szerettem volna tenni a túrát, amit egy naposra tervezhettem, ennyi idő volt ugyanis az év végi osztálykirándulásra. Busz igénybe vételére volt lehetőségünk, aminek a költségeit a szülők vállalták. Úgy döntöttem, hogy Ipolytarnóc lesz a kirándulás célja. Ismerve ugyanis a települést, tudtam, hogy meg lehet tekinteni az egyedülálló ősmaradványokat a Természetvédelmi területen belül.
Tudtam, hogy minden tanuló érdeklődéssel fogja végig nézni a Geopark látványosságait, mivel mindannyian szeretik a természetet. Számításaim beigazolódtak. Egy csodalatos, élményekben gazdag napot töltöttünk el a településen. Egyedi, sehol máshol fel nem lelhető cápa fogakat, ősfenyőket figyelhettünk meg. Sok-sok fénykép tanúskodik a jó hangulatról, amit okos telefonnal készítettem. A nap végén sajnos a telefonom kiesett a kezemből, és a hátlapja eltörött.
A xiaomi szerviz munkatársai szerencsére pár perc alatt kicserélték a hibás alkatrészt.